A tankönyvi szavak értésének vizsgálata

Az alábbi bekezdés egy 5. osztályos történelem könyvből származik. Ez az első teszt-minta, amelyben kiemeltük azokat a szavakat, amelyekre a tanulóknak példamondatot kellett írniuk.

Az egyesítés korában már Egyiptomban is tudtak írni. A máig fennmaradt szövegekből ismerjük az uralkodók nevét. Számítások szerint Ménész Kr. e. 2900 körül uralkodott.

Képzeljük el a fáraót mindennapi tennivalóinak ellátása közben! Tanácsadóinak körében meghallgatja az ország vezetőinek jelentését, eldönti, hogy megkegyelmezzen-e a bűnözőknek. Üdvözli a más országokból érkezett követeket, és kegyesen megjutalmazza az arra érdemes alattvalóit.

Az előkelők szép házakban laktak és fényűzően éltek. A városokban a legpompásabb épületek többemeletesek voltak. Az előkelőknek általában vidéki nyaralóik is voltak. Ezek virágokkal beültetett gyönyörű kertekben álltak. Az egyiptomiak nagyon kedvelték a kertjeiket, gyakran a sírjaik falára is fölfestették ezeket.

A tesztekhez mellékelt útmutatóból:

A teszt egy tankönyvből kiemelt néhány bekezdésnyi szövegből áll.

A tesztet egy-egy osztállyal kell elvégeztetni, és osztályonként külön adatlapra összesíteni (különösen fontos, hogy az évfolyamok adatai szét legyenek választva).

A tanulónak először el kell olvasnia, és aláhúzással megjelölnie, hogy mely szavakat nem érti a szövegben. Majd mondatba kell foglalnia a teszt összeállítója által előre kiválasztott szavakat (a fenti példában vastagon szedve).

Ez alapján a tanár el tudja dönteni, hogy mennyire érti a tanuló az adott szó jelentését. A kiértékelésnél fontos információ, mennyire tudta megítélni a tanuló, hogy érti-e egy-egy szó jelentését.

A szóértés-felmérés dokumentumait úgy állítottuk össze, hogy a lehető legkevesebb munkát adja a tanárnak.

A beérkező teszteredményeket számítógéppel összesítjük.

A tanulói tesztek javítása:

A tanulóknak 20-25 percig tart a teszt kitöltése. Javítása megegyezik egy szokásos dolgozatéval.

A tanuló tesztlapján soronként be kell írni a tanuló által írt példák mellé a T, J, N vagy R betűk valamelyikét:

  • T = Tudja a szó jelentését, mert jó példamondatot írt hozzá.
  • J = Jelezte (aláhúzással), hogy nem tudja a szó jelentését. Ha netán mégis jó példát írt a szóra, akkor T-t írjunk (azaz Tudja).
  • N = Nem tudja a szó jelentését, mert üresen hagyta a példát. Nem jelölte aláhúzással, de legalább nem írt rá rossz példát.
  • R = Rosszul tudja: hibás a példa, ÉS a szövegben nem húzta alá a szót. Vagyis nem vette észre, hogy nem tudja!.

Az első próbák után az a tapasztalat, hogy a tanulók szinte alig veszik észre olvasáskor, ha nem értenek egy szót. Ha a gyerek a példa írásakor rájön, hogy mégsem tudja, az még viszonylag a jobbik eset.

Ennél sokkal rosszabb, ha hibás a példa.
Vagyis amikor a tanuló azt gondolja, hogy jó, amit ír.

Az első 19 osztály (400 tanuló) tesztje alapján meglepően magas az R, azaz "rosszul tudja" aránya.

A fenti szövegben vezet a "kegyes" szó, osztályonként átlagban 20-60% közötti hibás válasszal (7. és 8. osztályban kevesebb). Ezt nem sokkal követi a "fényűző" szó.

Ami még meglepőbb, hogy az olyan "egyszerű" szavaknál is sok hibás válasz van, mint a "korában", "körében" vagy "mindennapi".

A felmérésnél tehát fontos információ, hogy meg tudjuk különböztetni a J, N és R eseteket! Az R-nek ugyanis pedagógiai szempontból két komoly következménye van:

Ha a tanuló nem veszi észre, hogy nem ért valamit:

1. képtelen lesz egyedül tanulni,

2. nem tudja megmondani, hogy mit nem ért.


Ez megér egy kis figyelmet, mert alapvető módszertani kérdés:

Ha a tanár megkérdezi, hogy "mit nem értesz", a "rosszul tudja" esetben törvényszerűen csak az lehet a tanuló válasza, hogy "SEMMIT". Ismerős?

Ugyanis még ha mond is valamit, hogy "ezt nem értem", az biztosan nem a valódi forrása a meg nem értésének! Hiszen már korábban csupán csak "azt hitte", hogy érti. Emiatt ott nem állt meg, hogy nem érti. Logikus, hogy a későbbi szöveg a korábban félreértett részhez képest előbb-utóbb "értelmetlen" lesz.

További fontos következmény: hiába magyarázzuk, amire ő azt mondja, hogy nem érti, ha egyszer korábban kell keresni a hiányosságot!

Ez megmagyarázhatja a sok mérgelődést:
"százszor elmagyaráztam", mégsem érti.
Persze, ha nem azt magyarázzuk, amit félreértett!

Az Ön diákjainál mennyire tipikus a "semmit nem értek"?

Minél később veszi észre Ön mint tanár, hogy a tanulók nem értenek valamit, annál több munkája lesz azzal, hogy korrigálja.
No meg sokkal több energiája megy el a fegyelmezésre.

Adjunk esélyt minél több gyereknek!
Kapcsolódjon be a szókincsfejlesztő mozgalomba!

Ha elvégezteti a tesztet, és beküldi az eredményt, akkor többet tud segíteni saját tanulóinak, és más iskolák tapasztalatait is hasznosíthatja.