Magyar etimológiai nagyszótár (Tótfalusi István)

Megjegyzés: A szólista kezelése (egyelőre) gyorsabb Chrome vagy Firefox böngészővel. A "lásd még" hivatkozásokra a szókeresőbe való bemásolással lehet rálépni.

Vissza a főoldalra

A B C D E F G H I J K L M N O Ö P R S T U Ü V W X Y Z 
Szó keresése:
lengyel

lengyel

‘a Lengyelországot lakó nép, ennek nyelve, ennek lakója’, ‘e néppel, nyelvvel kapcsolatos’.

Honfoglalás előtti óorosz jövevényszó, de forrása csak régi bizánci és arab forrásokból mutatható ki: lendzanini, illetve laudzaneh. A kérdéses óorosz szó feltehetőleg lendzsan volt, és a lendo (‘irtásföld, szűzföld’) származéka. A magyarban hangrendi illeszkedéssel, majd elhasonulással lendzsan đ lendzsen đ lengyen đ lengyel hangfejlődés zajlott le. A ~ek saját neve polski, azaz ‘mezőségi’.