Magyar etimológiai nagyszótár (Tótfalusi István)

Megjegyzés: A szólista kezelése (egyelőre) gyorsabb Chrome vagy Firefox böngészővel. A "lásd még" hivatkozásokra a szókeresőbe való bemásolással lehet rálépni.

Vissza a főoldalra

A B C D E F G H I J K L M N O Ö P R S T U Ü V W X Y Z 
Szó keresése:
francia

francia

‘a Franciaországban élő népre vonatkozó, ‹főnévként› annak lakója, nyelve’.

A latin Francia (tkp. ‘a frankok földje’) országnév átvétele, amely idővel egy pleonasztikus Franciaország összetétel előtagjaként népnévnek értődött (mint pl. Lengyelországból a lengyel), s végül teljesen kiszorította a helyes franc1 alakot. Lásd még franc2 frank1, frank2, fringia.