rúg‘kilendített lábbal erős ütést, lökést ad’, ‘‹fegyver elsütéskor› hátrafelé vágódik’, ‘‹bizonyos összeget› kitesz’: az útiköltség ötvenezerre rúgott. Származékai: rúgás, rúgós, rúgtat, rugdos, rugdal, rugódozik, rugódik, rugaszkodik, rugdalódzik, rugó, rugós, rugózik, rugékony, rugany, ruganyos, rugalmas, rugalmasság.
Bizonytalan eredetű szó. Talán ősi örökség az ugor korból: osztják ronk- (‘vízben gázol’). Ez a mozgás is, akárcsak a rúgás, a lábak erőteljes lendítésével jár. Lásd még berúg, ruggyanta. |