‘kellemetlen’, ‘‹használat céljára› meg nem felelő’, ‘működésképtelen’, ‘erkölcsileg helytelen’, ‘fegyelmezetlen, engedetlen ‹gyerek›’, ‘‹főnévként› hátrányos dolog, gonoszság’. Származékai: rosszaság, roszszalkodik, rosszabbodik, rosszall, rosszalló, rosszallás.

Valószínűleg ősi örökség a finnugor korból: zürjén rudzs (‘fáradt, lankadt’). Ha az egyetlen rokonnyelvben adódó példa perdöntő, akkor a magyarban ‘fáradt, gyenge, sovány’ đ ‘hitvány’ đ ‘silány’ jelentésfejlődés ment végbe.