‘‹részegen› hány, okádik’.

A róka szó igei származéka a régi rókát nyúz, rókát szaggat szólások ‘hány’ jelentése alapján. Ennek szemléleti hátterét nem ismerjük, de kétségtelen, hogy Európa-szerte általános hiedelem állhat mögötte. Az ilyen értelmű német einen Fuchs schinden, rupfen (‘rókát nyúz, szaggat’) éppenséggel lehetett a mi szólásaink mintája, de az angol fox vagy a francia renarder ‘hány’ jelentése tágabb összefüggéseket sejtet (fox, renard a.m. ‘róka’).