‘időbeli jelenségek szabályos váltakozása, visszatérése’: szívritmus, ‘versben, zenében különféle hangzó elemek (rövid–hosszú, hangsúlyos-hangsúlytalan) szabályszerű visszatérése’, ‘térbeli formák szabályos, arányos elrendezése’: az épület homlokzatának ritmusa. – ritmikus: ‘ritmusos, ütemes, szabályosan ismétlődő’. – ritmika: ‘a ritmus elmélete’, ‘a ritmus rendje, rendszere ‹valamely körben›’: az ókori görög ritmika.

Tudományos és művészeti szakszócsalád a latin rhythmus, illetve előzménye, a görög rhüthmosz (‘szabályosan visszatérő mozgás, ütem, arány, rend’) nyomán, ez végső soron a rheó (‘folyik’) ige származéka. Lásd még reuma, rím, rítus.