‘(kiváltságos) társadalmi helyzet, méltóság’, ‘munkakört, hatáskört meghatározó (hivatali) beosztás’: államtitkári rangban, ‘‹karhatalmi testületben› rendfokozat’: rangjelzés. Származékai: rangos, rangú.

A német Rang átvétele, forrása a francia rang (‘sor, rend, rangsor’), az óalsófrank hring (‘kör’) folytatója. Lásd még deranzsál.