bazilika‘ókori keresztény csarnoktemplom, székesegyház’.
Latin eredetű nemzetközi szó. A basilica római középület volt (törvényszék, vásárcsarnok) több belső oszlopsorral tagolva, neve a hellenisztikus görög sztoa basziliké (‘királyi oszlopcsarnok’) utótagjából ered. A korai római keresztények nagyobb templomai is ilyen stílusban épültek vértanúk sírja fölé, később más országokban is. Mai ‘székesegyház’ értelme (pl. az esztergomi bazilika) késői és voltaképp pontatlan szóhasználat eredménye. Lásd még bazsalikom, baziliszkusz. |