muszáj‘‹állítmányként használt névszó› kell, szükséges’: muszáj volt elmennem, ‘kényszerítő helyzet’: … de odataszít a muszáj is (József Attila).
A német es muss sein (‘meg kell lennie’) kifejezés két utolsó tagjából lett, a korábbi muszájn alakon keresztül. Az igénytelen nyelvben (csak harmadik személyben) segédigeként is szerepel: muszájt, muszájjon, muszájna. |