mórikál‘‹visszaható névmással› riszáló járásával illegeti, kelleti ‹magát›’.
A tájnyelvi mórál (‘sétál, járkál, kószál’) játszi képzésű származéka (mint sántikál, kandikál). Az alapszó talán a latin morari (‘időz, késlekedik’) származéka a mora (‘késedelem, időköz’) alapján. Lásd még moratórium. |