komponál‘‹zenét› ír, szerez’. – komponista: ‘zeneszerző’. – kompozíció: ‘zenemű’, ‘irodalmi mű belső, szerkezeti felépítése’, ‘művészi hatásra törekvő összeállítás’: virágkompozíció. – kompozit: ‘több stiláris elemből összetett’: kompozit oszlop, ‘‹főnévként› üvegszál, szénszál és műanyag nagy szilárdságú elegye’. – komponens: ‘összetevő, alkotóelem’.
Nemzetközi szócsalád a latin componere, compositum, tkp. con-ponere (‘összeállít, szerkeszt, fogalmaz’) nyomán, a con- (‘együtt, össze’) és ponere (‘tesz, helyez’) elemekből. Lásd még káposzta, komposzt, kompót. |