kompetens‘illetékes ‹intézkedni valamely ügyben›’. – kompetencia: ‘illetékesség, hatáskör’: ez nem tartozik az én kompetenciámba.
Nemzetközi szó a latin competens, competentis (‘alkalmas’) nyomán, amely a competere, tkp. con-petere (‘összetalálkozik, alkalmas, képes’) ige folyamatos melléknévi igeneve: con- (‘együtt, össze’) és petere (‘siet’). Lásd még kompetitív. |