hókuszpókusz‘bűvészmutatványt kísérő (tréfás) varázsige’, ‘bűvészkedés, szemfényvesztés’, ‘ceremónia, formaság, hűhó’.
Nemzetközi ikerszó-féle, legkorábban az angolból mutatható ki hocus-pocus formájában. Valószínűleg latin hangzású halandzsa, egy szellemes magyarázat szerint a misében elhangzó latin hoc est enim corpus meum (‘mert ez az én testem’) tréfás elferdítése, ez a szöveg ugyanis valóban „varázsige”, a pap az ostyát Jézus testévé változtatja vele. |