esperes‘katolikus egyházmegyében több plébániából álló kerület, a protestáns egyházakban az egyházmegye papi elöljárója’.
Valószínűleg északolasz jövevényszó, az irodalmi olasz arciprete velencei argiprest [arzsiprest] változatából, amely talán közvetlenül, talán valamely katolikus délszláv nyelv közvetítésével jutott hozzánk: horvát, szlovén ješprišt. Az olasz szó első eleme a a latin archi-, végső soron görög arkhi- (‘fő’) tő, a második (prete) a latin presbyter (‘pap’) szóból ered. Az eredeti esperest alak végmagánhangzója tárgyragnak érződött, ezért a 15. századra eltűnt. |