efendi‘úr, uram ‹török állami hivatalnokok s tanult emberek megszólításaként›’, régebben effendi alakban is.
Török szó a bizánci görög afthendisz megszólító afthendi formájából, ahol a th úgy hangzik, mint az angol three szóban, a szókezdő magánhangzó a törökben a hangrendi kiegyenlítődés során módosult. Az afthendisz a klasszikus görög authentész (‘illetékes’) folytatója, eredére nézve lásd autentikus. |