‘kapu ‹nagyobb épületen›’, ‘középület bejáratát ellenőrző személyzet fülkéje’: a kulcsot add le a portán, ‘lakóházas telek, valaki háza, házatája’: az én portámon én vagyok az úr, ‘‹régen› a török szultán udvara, kormánya’: a magas Porta. Származéka: portás.

A latin porta (‘kapu, ajtó, bejárat’) átvétele, ez etimológiai kapcsolatban áll a portus (‘kikötő’) szóval, amely szintén bejárat, átjárás a vízről a szárazföld felé, germán rokonaik a német Furt, angol ford (‘gázló, átjáró’), skandináv fjord (‘tengeröböl’), s kapcsolatos a görög porosz (‘rév, gázló, átjáró, nyílás’) szóval is. Lásd még portál.