pikkely‘hal testét borító vékony, kerek szarulemezkék egyike’, ‘hasonló képződmény más állat testén’, ‘hasonló növényi lemezke’: a toboz pikkelyei.
Bizonytalan eredetű szó. Talán a régi bajor-osztrák bückel (‘pajzsköldök, íves fémveret’) nyelvjárási pikel, pickerl formájából ered, a szóvég palatalizálódásával. A ~ sokáig magyarul is fémveret értelmében volt használatos, és később vette fel, hasonlóság alapján, mai elsődleges jelentését. A német szó az ófrancia boucle (‘fém pajzsköldök’) révén a latin buccula (‘sisak arcvédője’) szóra, a bucca (‘arc, száj, pofa’) kicsinyített alakjára megy vissza. |