pertu‘tegezéses viszony’: pertut isznak, pertuban vannak, ‘‹régebben› bizalmas, tegeződő’: pertu barátom ő.
Magyar fejlemény a latin per- (‘szerint’) és tu (‘te’) elemek alapján, a per tu szólít (‘tu, azaz te formában beszél hozzá’) kifejezésből önállósult, összevonódott alak. Mintája lehetett a német per du is, a német egyes második személyű (tegezéses) alak szerint. Lásd még per. |