‘bénulás’. – paralizál: ‘megbénít’. – paralitikus: ‘bénulásos’, ‘‹főnévként› bénult személy’.

Tudományos szakszócsalád a görög paralüszisz (‘bénultság, tehetetlenség’) nyomán, a paralüó (‘kiold, meglazít, elgyengít’) igéből, a para- (‘mellett, mellől’) és lüó (‘felold’) elemek alapján. Lásd még analízis, dialízis.