csutora‘lapos fakulacs’, ‘a pipaszár szopókája’.
Balkáni vándorszó, feltehetőleg az olasz ciotola (‘köcsög’) és a román ciutura (‘kulacs’) párhuzamos származékai. Ezek lehetséges forrása egy nem ismert késői latin szó, amely a görög kotülé (‘csésze’) főnévre vezethető vissza. A második jelentés a magyarban alakult ki, bizonyára a kulacs szájának és a pipa szopókájának a hasonlósága alapján. |