csörög‘kemény, zörgő hangot ad’, ‘‹szarka› cserregő hangot hallat’, ‘táncol’. Származékai: csörgő, csörgés, csörget, csörgedezik, csördül, csörren.
Hangutánzó szó, rokonságába tartozik a csermely, cserdül, cserreg, csöröge, csörömpöl, csörtet, valamint a cserdül, cserreg. A ‘táncol’ jelentés talán a más eredetű csurglizik hasonló hangzása alapján jött létre. |