‘tesz, készít, előidéz’, ‘‹be- és le- igekötővel› székletet ürít’: becsinál a nadrágjába. Alakváltozatai: csinyál, cseál, csiál. Származékai: csináltat, csinálmány.

Szláv jövevény: szerb-horvát csinjati, lengyel czyniać (‘csinál’). Ezek a szavak, akárcsak a többi szláv nyelvben megtalálható igekötős származékok, csín szavunk szláv forrására vezethetők vissza. A szó köznyelvi alakjában az n depalatalizálódott. Lásd még csínja-bínja, csíny.