‘csupán’, ‘‹nyomatékosító›’: egyszer csak ott állt, ‘‹biztatás›’: mondd csak!, ‘bárcsak’, ‘legalább’: csak annyit engedj, hogy… Összetételei: csakhogy, csakhamar, csaknem, csakugyan, csakis.

Fontos és régi, de ismeretlen eredetű határozószónk.