Magyar etimológiai nagyszótár (Tótfalusi István)

Megjegyzés: A szólista kezelése (egyelőre) gyorsabb Chrome vagy Firefox böngészővel. A "lásd még" hivatkozásokra a szókeresőbe való bemásolással lehet rálépni.

Vissza a főoldalra

A B C D E F G H I J K L M N O Ö P R S T U Ü V W X Y Z 
Szó keresése:

keresztény

‘Krisztus vallását követő, megkeresztelt személy’, ‘‹melléknévként› a Krisztus alapította vallással, annak híveivel kapcsolatos’: keresztény hit. Származéka: kereszténység.

Szláv eredetű szó: horvát krstijan, szlovén kristjan, szlovák kresťan (‘keresztény’), ezek vagy közvetlenül, vagy a latin Christianus közvetítésével a görög Khrisztianosz (‘Krisztusi’) szóból erednek (lásd kereszt). A magyar szó forrása a horvát vagy szlovén volt, a szóeleji mássalhangzó-torlódás ejtéskönnyítő magánhangzóval való feloldása révén előbb kirisztján, majd hangrendi kiegyenlítődéssel keresztyén alak jött létre. A 16. század óta mutatható ki a ~ alakváltozat, amely a kereszt szó határozott beleértésével alakult ki, a reformáció korától ez a forma a katolikus használatban állandósult, míg a protestáns felekezetek az eredetibb keresztyén alakkal különböztették meg (s különböztetik meg máig is) magukat.